A városok okos fejlesztései a városlakók életének megkönnyítését szolgálják – beleértve a legkisebbeket is. A gyerekek számára a legmegfelelőbb és legkorszerűbb terek kialakításában segít a Lechner Tudásközpont Bölcsőde Mintaterv Katalógusa, az Okos Város Példatár 1040 db jó gyakorlata között böngészve pedig további olyan megoldások ismerhetőek meg a világ minden tájáról, ahol a gyerekek igényei kiemelt hangsúlyt kapnak, legyen szó okos technológiával felszerelt bölcsődékről, városvezetési feladatok tervezéséről, vagy akár városi „vad terek” kialakításáról.
Több város is nagy figyelmet fordít a családbarát, illetve kiemelten a gyermekbarát szempontokra a tervezés és fejlesztés során, amelyek végső soron minden városlakó számára egyaránt élhetőbbé, vonzóbbá teszik a városi környezetüket. A gyermekbarát várostervezés globális fontosságát mutatja, hogy az UNICEF külön kezdeményezést indított a gyermekbarát városokért, útmutatókkal és jó példákkal támogatva a városok ilyen irányú fejlődését. Az épített környezet gyermekközpontúvá alakítását szolgálják a gyerekek játék- és mozgásigényéhez létrehozott terek, az olyan utcák, ahol sétálva, kerékpárral biztonságosan közlekedhetnek, valamint a természetközeli, zajtól és káros anyagoktól védett szabadidős helyek. A Lechner Tudásközpont Okos Város Példatára számos olyan jó gyakorlatot tartalmaz, amelyekben központi szerepet kapnak a legfiatalabb városlakók igényei.
Észak-Írország fővárosa, Belfast különösen szívügyének tekinti a fiatalok igényeit, hiszen itt a 25 éven aluli lakosok száma kiemelkedően magas a nyugat-európai átlaghoz képest. Az egészségesebb, befogadóbb és gyermekbarátabb városközpont kialakítása érdekében a kihasználatlan területeken közösségi parkokat alakítottak ki, amelyek a szabadidő hasznos eltöltését és a közösségi kapcsolatok megerősítését szolgálják, az utcák forgalmát a biztonságosabb közlekedés érdekében újraszabályozták. Hollandia közreműködésével India is programot indított, hogy gyermekbarát szemlélettel valódi, gyakorlati hatást elérő intézkedéseket valósítson meg az egészségügy, a biztonság, a közlekedés és az életkörülmények területén, valamint ösztönözze a város életében részt vevő szervezetek együttműködését.
A gyermekbarát várostervezés egy másik módja a fiatalok közvetlen bevonása a tervezési folyamatba: az ötletbörzék, igényfelmérések vagy játékos műhelyviták során a tervezők pontosabb képet kaphatnak a gyermekek igényeiről, valamint új szemszögből láthatják a problémákat és az esetleges megoldásokat. Így például a kanadai Vancouver a város hosszú távú jövőképét úgy alakítja, hogy hallgat a legfiatalabb városlakókra is. Az aktív részvételi tervezés megvalósítása érdekében egy olyan online platformot hoztak létre, ahol bárki megoszthatja véleményét, ötleteit szövegesen, vagy képek videó, sőt akár podcast formájában. A kezdeményezésnek köszönhetően megvalósult új parkokat, játszótereket és egyéb intézkedéseket látva a fiatalok számára nyilvánvalóvá válik, milyen nagy hatással tudnak lenni nem csak a saját, de az elkövetkezendő generációk jövőjének alakítására, ami ösztönző erőként hat a további fejlődésére. Az albániai Tiranában, ahol szintén nagy hangsúlyt fordítanak arra, hogy a jövő nemzedék számára megfelelő körülményeket biztosítsanak, a városvezetők nem csak arra szánnak időt, hogy nyitott ajtókkal fogadják a fiatalokat és megválaszolják a kérdéseiket, de havonta egyszer át is adják a város közigazgatási működtetését a helyi középiskolák egyikének, így a gyerekek a gyakorlatban is megtapasztalhatják a városi irányítók feladatait.
A környezet fontos szerepet játszik a kisgyermekek fejlődésében, így már a bölcsődékben, óvodákban nagy hangsúlyt kaphatnak az innovatív megoldások, legyen szó a mindennapokat megkönnyítő okos eszközökről, környezettudatos nevelésről, vagy fenntartható építészeti megoldásokról. Utóbbira jó példa Dánia „legklímabarátabb óvodája”, amely a legkorszerűbb megújuló technológiával van felszerelve: a fűtést és a meleg vizet a tetőn elhelyezett napkollektor biztosítja, az épület teljes elektromos ellátásáról pedig napelem-rendszer gondoskodik. Az automatikusan nyílódó és záródó tetőablakok segítik az épület szellőzését, és több természetes fényt juttatnak a belső terekbe. A biológiai sokféleséget a zöld tető és a változatos növényekkel beültetett udvar biztosítja, az óvoda saját üvegházában pedig a növénytermesztéssel is megismerkedhetnek a gyermekek.
De nem is kell olyan messzire menni, hiszen már hazánkban is találhatóak hasonló okos megoldások: a zuglói Mesevonat bölcsőde alacsony hajlású zöldtetője az eső jelentős részét visszatartja és hozzájárul a városklíma javításához. A hővisszanyerős szellőzéssel és napelemekkel ellátott épületben az akadálymentesítést is megoldották, a bejárati résznél pedig hangulatos kis zsebparkot alakítottak ki, amely a közösségi találkozásoknak ad színteret. A jövőben még több hasonló, 21. századi igényeknek megfelelő bölcsőde létrehozására ad inspirációt a Lechner Tudásközpont új Bölcsőde Mintaterv Katalógusa. Az online katalógus olyan épületterveket tesz elérhetővé, amelyek kialakításánál az ember és a természet kapcsolatának megerősítésére is fontos szerepet játszott.
A terek közösségformáló hatását felismerve a városok egyre inkább arra törekednek, hogy vonzó kültéri lehetőségeket biztosítsanak a találkozásra, a játékra és a tanulásra egyaránt. A Margitszigeten található öko-játszótér játékait kifejezetten a környezettudatos nevelés céljából, a fenntarthatóság alapelveit követve alakították ki, hogy a gyermekek az aktív kikapcsolódás mellett hasznos ismereteket is szerezhessenek az állat- és növényvilágról, a megújuló energiaforrásokról. Rotterdamban pedig a játéknak egy kötetlenebb formáját teszik lehetővé olyan „visszavadított” terek kialakításával, ahol búvóhelyet készíthetnek, tüzet rakhatnak, tutajozhatnak és sátorozhatnak a fiatal városlakók.
